A Makronóm Intézet elemzője szerint idén éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakulhat infláció, és így – a friss KSH átlagkereseti adatokat figyelembe véve – akár 7 százalékos reálbérnövekedés is várható 2024 egészében a magyar gazdaságban.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A várakozásoknál gyorsabb ütemben, 13,9 százalékkal nőtt márciusban a bruttó átlagkereset. Ennek oka, hogy a vállalkozások körében a korábban prognosztizáltnál nagyobb mértékű lehetett a béremelés az idei év elején. Az átlagos kereset értéke itt 12,7 százalékkal, 675 ezer forintra nőtt. A béremelkedést elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkavállalói bérigények hajthatták az inflációs időszakot követően.
Eltérés mutatkozik ugyanakkor ágazati szinten a versenyszférában. Az iparban és az építőiparban eltérően alakult a bérdinamika, ez az egyes ágazatok helyzetével magyarázható. A külpiacok, elsősorban Németország gyengébb teljesítménye kedvezőtlenül hat az ipar helyzetére, és ez óvatosságra ösztönözhette a munkáltatókat a bértárgyalások során, miközben a szolgáltató szektorban a belső kereslet élénkülése nyomán kedvezőbb pozícióban lehettek a munkavállalók.
Az átlagkeresetet ugyanakkor ezzel együtt is a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,4 százalékos bővülést regisztrált a KSH, amely a tanárok, illetve az egészségügyi szakdolgozók béremelésének tudható be.
A márciusi kereseti adat kiemelten is fontos, az elmúlt évek gyakorlatai alapján jellemzően ekkorra zárulnak le a bértárgyalások a versenyszférában, így a mostani béremelkedési ütem az egész éves dinamikára jelentős hatással van. Ebből kiindulva a következő hónapokban is a márciusihoz hasonló ütemű emelkedést várunk, az hónapról hónapra csak kisebb mértékben változhat. Ez pedig azt jelenti, hogy
az éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakuló inflációt is figyelembe véve akár 7 százalékos reálbér-növekedés várható a gazdaságban.
Ez pedig a háztartások jövedelmi helyzetének javításán, valamint az óvatossági motívum további oldásán keresztül érdemi támaszt adhat a fogyasztás élénkülésének, amely a gazdasági növekedés fő motorja lehet az idei évben.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Soós Lajos
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Éves alapon mérséklődött a költségvetési hiány 2024 harmadik negyedévében is. A negyedéves eredményszemléletű hiány a GDP 3 százalékát tette ki, míg az első 9 havi halmozott deficit 3,5 százalék volt, 1,8 százalékponttal kedvezőbb, mint 2023 azonos időszakában.
A kormány ígérete szerint 2025-től új időszámítás kezdődik, mivel az új gazdaságpolitika célja a jövedelmek emelése és a lakhatási költségek csökkentése.
A globális növekedés kétharmadát 2035-re a feltörekvő gazdaságok adhatják. Felemelkedésüket azonban technológiai és geopolitikai kihívások nehezítik. Hogyan fordíthatják javukra a demográfiai előnyüket és nyersanyagforrás-beli adottságaikat?
Korábban személyesen, az üzleteket járva választottuk ki az ajándékokat, ma ez már jobbára a digitális térben zajlik. Mindeközben új dimenziók nyíltak: egyre fontosabbak az élményajándékok és a környezeti tudatosság.
Többek között Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Belgium is importálnak tartályhajókon orosz cseppfolyósított földgázt.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
